Egy szimpla közmunkás gondolatai
Nem vagyok egy közgazdász, de nekem magas, miért közfoglalkoztatottakkal végeztetik azt a munkát, amire nyilvánvaló, hogy amúgy is szükség van.
Hisz, ha nem lenne szükség - akkor az intézmények, vállalatok, vállalkozások megoldanák simán a feladat elvégzését saját dolgozóikkal.
Ha pedig szükség van rá, akkor miért is választja inkább a munkáltató ezt a megoldást?
Hát azért persze, mert szinte semmibe nem kerül. Nem ő állja a számlát...
De mi lehet az oka, amiért ezt a lehetőséget választja?
Hát mi lenne?
Mint mindennek, a PÉNZ...
Olyan magas járulékokat kell fizetni egy-egy munkavállaló után, hogy egyszerűen nem éri meg foglalkoztatni.
Ha olyan piszok nagyon akarja a megoldást a Kormány, mint ahogy próbálják beetetni velünk, akkor pár törvénnyel, rendelettel meg lehetne oldani az egész helyzetet.
Járulékokat, befizetni valót egy-egy dolgozó, alkalmazott után le kellene vinni a béka feneke alá.
Nem 1-2 százalékkal, hanem lényegesen.
Ezáltal a munkáltató többet tud költeni, tud fejleszteni, de akár a meglévő területekre is tud új embert felvenni.
Jóval több dolgozó után folyik be járulék, adó, mivel ezek az újsütetű foglalkoztatottak már normálabb jövedelemből gazdálkodnak, ezért többet költenek, több áfa is folyik be az államkasszába. Kiegyenlítődnek a dolgok.
Most a közmunkások egy részét mezőgazdaságban foglalkoztatják. Ott, ahol a munkáltatónak olyan kedvezményei vannak, mint szinte sehol. Több hónapig foglalkoztathat minimális adózással egy-egy emberkét alkalmi munkavállalás keretében. És még ezen a területen is közvetít ki a Kormányhivatal embereket közfoglalkoztatottként.
Én mezőgazdasági munkára egyetlen egy embert sem küldenék ki. Aki kiközvetíti őket, próbálja ki milyen érzés 52-ezres havi bérért egész hónapban ásni, kapálni, görnyedezni. Közmunka nélkül ugyanezek az emberek megkeresnének napi kb. 5000-et, de négyet biztos, így meg a feléért robotolnak egész nyáron és ősszel.
Ennek bizony csak egy oka lehet. Mégpedig az, hogy az alkalmi munkavállaló nagy eséllyel munkanélküli, a statisztikát nem javítja egy szemmel sem. Ellenben a közmunkást már be lehet suvasztani a munkavállalók közé, úgyhogy fényezésre tökéletes a módszer.
Pedig én ugyanúgy munkanélküli vagyok, mint mindenki, aki segélyt kap, vagy ellátás nélküli.
Nyilván vagyok tartva a munkaügyi központokban, és teljesen más törvények vonatkoznak rám, mint egy átlagos, mezei foglalkoztatottra.
Velünk csak fényezik a fényezhetetlent...
Kedves Kormány!
Szeretnélek felvilágosítani, hogy az a bizonyos foglalkoztatási arány hazánkban sokkal rosszabb, mint ahogy Ti gondoljátok, vagy inkább el akarjátok hitetni a naiv, mindentelhisznagymamákkal...
Jelenleg közel 5 % munkanélküli él hazánkban, /munkaképes lakosságra kivetítve/ s ugyanannyi közfoglalkoztatott.
Vagyis ez a ráta bizony 10 százalék körül mozog.
Ha pofátlan lennék megemlíteném azt a 600 ezer emberkét, akik Nagy-Britanniában, Írországban, Belgiumban, Svédországban, Németországban, Franciaországban stb. keresik a betevőiket, és segítenek otthon ragadt családtagjainak.
Mert hogy itthon nekik sem termett igazán babér, hisz az ember nem jókedvéből hagy itt csapot és papot.
Emlékszel még Kormány, mennyi új munkahelyet ígértél? Egy milka.
Ja.
Hát, a 600 ezer külhoni, a háromszázezer közfoglalkoztatott már kis híján össze is hozta a vállalást.
Csak az a gond, hogy nem EZT VÁLLALTÁTOK anno.
Én meg? -NEM FOGOM MELLETTETEK TENNI A VOKSOMAT.
Kapis?
Ennyi, meg egy bambi...